Sárvár elnevezése arra utal, hogy a honfoglalás utáni időszakban ezen a területen víztől védett, földből és fából készült földvár állhatott. Valószínűsíthető, hogy a határ védelmét szolgálta. Sárvár első okleveles említését 1288-ból ismerjük. Történelmi kutatásokból tudjuk, hogy a sárvári vár kőépületét a XIII. században, a tatárjárás után kezdték el építeni. A XV. században a Kanizsaiak átépítették a várat, zárt udvarú, védművel kialakított épület jött létre.
A Nádasdyak idején nyerte el a vár jellegzetes ötszögletű alaprajzát. A reneszánsz műveltségű Nádasdy Tamás Itáliából hozatott építészt és kőműveseket az építkezéshez. Öt bástya került a falakra, és széles vizesárok vette körül a várat, amin fahíd vezetett keresztül. A török veszedelem miatt szükségessé vált a várfal megerősítése, melyet a XVI. század közepén kívülről kővel erősítettek meg. A falakon belül lakóépületek voltak. Olasz kőfaragók készítették a míves ajtó- és ablakkereteket, de dolgoztak itt kályhaépítő, és bútorkészítő mesterek is. A leírások szerint kialakították a rostélyosházat, a földesúrnő lakását, leányok és ifjak házát és ebédlő palotát. Volt kincstár, fegyvertár, és élelemraktár is. A kertben gyümölcsaszaló szobát létesítettek, és a várhoz vadaskert is tartozott.
Ma a Nádasdy Ferenc Múzeum működik a vár három emeleti szárnyában, illetve tornyában. Közel 1300 négyzetméteren mutatja be állandó és időszaki kiállításait.
A múzeum egyik ékességét, a magyarországi barokk művészet egyedüliként fennmaradt történeti falképsorozatát tekinthetjük meg a Nádasdy-vár Lovagtermének mennyezetén. A secco és freskó technikával készült csataképsorozat II. Nádasdy Ferenc, a híres „Fekete bég” törökellenes csatáit ábrázolja. A képeket Hans Rudolf Miller festette 1653-ban. Az oldalfalakat 1769-ben a bécsi származású Dorffmaister István díszítette ótestamentumi jelenetekkel, vegyes technikát alkalmazva (olaj és al fresco - al secco).
Megtekinthetjük a bajor Wittelsbach családnak - az utolsó királyi tulajdonosnak - hagyatékát. A történeti üvegkiállítás számos ország és korszak üvegművészetének jeles darabjait tárja a látogató elé. A festett szalonok berendezései korszakokon átívelően vezetnek végig a bútorstílusok változásain. A nemzetközileg is jegyzett huszárkiállítás a Nádasdy- és több magyar huszárezred hagyatékát tárja elénk. A térképgyűjtemény gazdag anyaga Magyarország térképi ábrázolásait követi nyomon a XVI. századtól. A torony falépcsői festett pihenőszobába vezetnek fel, illetve a felső toronyszobából pillantást vethetünk a városra és a hajdani várárok helyén az 1800-as évek elején kialakított várparkra.
A vár és környéke számos kultúrális rendezvénynek ad helyet minden évben. Ilyen például az évente megrendezésre kerülő Nádasdy Történelmi Fesztivál, vagy a hagyományőrző Nemzetközi Folklórnapok.
Érdemes még megemlíteni a Nádasdy-vár körül húzódó, az 1813-ban lecsapolt hajdani várárok helyén kialakított parkot, amely olyan növénykülönlegességekkel kápráztatja el az arra sétálót, mint a hatalmas mocsári ciprusok, amerikai ámbrafák, papíreperfák, vagy az évszázados juharlevelű platánfák.
A Nádasdy-várban, a város szívében működő Nádasdy Ferenc Múzeum gazdag történelmi anyaggal, állandó és időszaki kiállításokkal, valamint érdekes programokkal, várja a látogatókat!
Nádasdy Ferenc Múzeum és Vár
Cím: | 9600 Sárvár, Várkerület 1. | | Nyitva tartás: | nyáron |
| télen |
Web: | www.nadasdymuzeum.hu | | kedd–vasárnap: | 09.00 - 19.00 |
| 09.00 - 17.00 |
Telefon: | +36 95 320 158 | | pénztárzárás: | 18.30 |
| 16.30 |
E-mail: | info@nadasdymuzeum.hu | | hétfő: | szünnap |
| szünnap |